Az antikvárium, ahol a régi könyveim új gazdára lelhetnek

Régebben az egész lakásom tele volt könyvekkel. Amikor elköltöztem otthonról, rengeteg könyvet elhoztam a szüleimtől, volt, amelyiket sikerült elolvasom, de volt olyan könyv is, amit kiszortíroztam, mert rájöttem, hogy sosem fogom elolvasni, mert igazából annyira nem is érdekel. Először megkérdeztem a családomat és a barátaimat, hogy esetleg valaki valamelyik könyvre igényt tart-e. A barátnőm és az anyukám egy-egy könyvet kiválasztottak, apukám két háborús könyvet vett ki a kupacból, de a többiek semmit nem találtak, ami az ízlésüknek megfelelt volna.

Így a maradék könyveket becsomagoltam, bedobozoltam és elvittem egy antikváriumba. Természetesen előre egyeztettem velük. Elmondtam, hogy milyen könyveim vannak, szükségük van-e rá, mert ha nem, akkor próbálkozom máshol. Az antikvárium tulajdonosa nagyon örült a hívásomnak és a könyveknek, már alig várta, hogy találkozzunk.

Megbeszéltünk egy időpontot, ami mindkettőnknek jó volt és egyikőnk sem sietett sehova. Bepakoltam a könyveket apukám autójába, és elmentem az antikváriumhoz. Már a kirakat is nagyon csábító, szépen be van rendezve, az embernek egyből megakad rajta a szeme. Szeretem az antikváriumokat, hiszen itt olyan könyveket is megtalálok, amiket máshol nem.

Bementem, hogy szóljak, hogy megérkeztem. Az antikvárium tulajdonosa egy idősebb férfi volt, nagyon jól szituált volt és kedves. Közösen bevittük a dobozokat a boltba, és Sándor –így hívták a férfit- egyesével megnézegette a könyveket. Nagyon tetszettek neki, sok könyvet ismert azok közül, amiket hoztam neki, de azért újdonságokat is talált. A könyvek nagyon jó állapotban voltak, volt olyan, amelyik szinte még újnak nézett ki, de olyan is akadt, amin már látszott, hogy páran elolvasták már.

Az antikvárium egyébként hatalmas volt, amerre néztem, csak könyveket láttam. Nagy tisztaság volt, a berendezés is igazán ízléses volt. Mivel nem siettem sehova, így segítettem neki kipakolni, utána pedig egy kicsit körbenéztem, hátha találok magamnak néhány könyvet. Nem is kellett sokáig keresgélnem, találtam három könyvet, amire egyből lecsaptam. Egy mesés könyv, egy háborús és egy krimi volt az, amit találtam, a bácsi pedig ajándékba egy nagyon szép könyvjelzőt is adott. Igazán kedves bácsi volt ez a Sándor.

Legközelebb is hozzá fogom vinni a könyveimet, ha ismét nagytakarítást tartunk otthon.