Néha nagyon érdekes könyvekre lehet bukkanni csak úgy. Például tudod hogy nézett ki az ablakszigetelés házilag a 19. században?

A nagyvárosi élet egyik nagy előnye, hogy az embert igen különleges igényeit is viszonylag gyorsan és zökkenőmentesen elégítheti ki. Amíg otthon laktam szinte eszembe sem jutott, hogy elmenjek egy random esti koncertre vagy akár egy antikváriumba. Persze nem is mind igényeljük az ilyesfajta szolgáltatásokat, valljuk be őszintén, szóval talán ennek is köszönhető, hogy bár a magam részéről igyekszem minél több izgalmas helyre, boltba eljutni, de többnyire ez igen eldugott, különösen alapos keresést igényelve valósulhat meg, sajnos. Mindenesetre a különleges könyvek iránt érzett vonzalmam már nagyon régóta tart. Már gyerekként is rengeteget olvastam, mondhatni ebben a szellemben nevelkedtem hála az égnek, pedig már jócskán kopogtatott az ajtón a technológiai forradalom és az ezzel járó egyre kevesebb klasszikus értelemben vett kikapcsolódás. Mint a legtöbbeknél szerintem, nálam is az olvasás bánta meg legfőképpen, hogy hirtelen ezernyi információ és cikk vált elérhetővé néhány kattintás után. Szinte eszébe sem jutna az embernek, hogy elvegyen a polcról egy könyvet és elolvassa azt, hiszen mindez sok-sok órába telik és akkor sem biztos, hogy átjön mindennek az üzenete. Ezzel szembe néha felmész a netre pillanatok alatt találsz „hatalmas bölcseleteket”, ami nagyban megnehezíti az irodalom terjedésének lehetőségeit.

Mint már említettem nekem is kellett egy nagy változás az életemben ahhoz, hogy mindez vissza tudjon kerülni a körforgásba. Pesten egészen másképp élnek és viselkednek az emberek, mint a vidéki kisvárosban, ahonnan jövök. Odahaza nem tudtam volna elképzelni, hogy az emberek csak úgy leülnek az utcán vagy egy parkban és olvasnak, miközben zajlik körülöttük a napi nyüzsgés. Nagyon megtetszett mindez, hogy őszinte legyek. A leginkább talán az jött át mindebből, hogy merj nyugodtan bárhol, bármikor úgy viselkedni és tenni, ahogy az számodra adott esetben a legtermészetesebb. Így aztán ismét elkezdtem a könyvek utáni hajtóvadászatomat. Eleinte persze nem nehéz találni valami újat, akár egy-két klasszikus képében, ami valahogy eddig kimaradt a szórásból. Azonban idővel az ember igényli az újabb impulzusokat, legyen szó egy ismeretlen kortárs szerzőről vagy éppen valakiről, aki már sok-sok éve nem él de valahogy sosem került be a látószögedbe. Na erre tökéletes helyek az antikváriumok, ahol tényleg nagyon nagy kincsekre bukkanhat az ember és sok esetben mindez nem is kerül sokba, tekintve, hogy nem egy eredeti Képes Krónikát kell megvásárolni feltétlenül… Szóval havonta egyszer vagy esetleg kétszer be szoktam térni ilyen helyekre (szerencsére város szerte igen sok van belőle) és körül szoktam nézni, hogy van-e valami, ami érdekelhet. Mostanra több helyen is törzsvásárlónak számítok, így sokszor céltudatosan segítenek nekem az eladók is, ami nagyon sokat tud segíteni ha éppen nincs semmi konkrétum a fejedben azt illetően, hogy mivel is szeretnéd kiegészíteni a gyűjteményedet. Persze ettől függetlenül szeretek magam is böngészni csak úgy, ilyenkor ugyanis érdekes, sőt néha vicces régiségekre is bukkanhatunk. Nemrég például egy 19. században megjelent könyvbe botlottam, ami sajátos módszereken keresztül mutatta be, hogy akkoriban hogyan is lehetett véghez vinni egy ablakszigetelést házilag. Kifejezetten fel tudja dobni a napodat ha ilyesmikbe egy kicsit beleolvasol, ráadásul tágítja a látómeződet is, ami nem utolsó szempont. Persze végül nem az ilyesmik mellett kötök ki, egyelőre még nagyon sok olyan könyv van, amit szívesebben olvasnék el, mint egy kissé vicces és idejemúlt szakmunkás értekezést. Nem mondom, hasznos lenne ilyen ismeretek birtokába kerülnöm, de egyelőre pont nem gondolkozok pályaváltáson.

Ha tehát megtudjátok tenni javaslom, hogy minél gyakrabban menjetek el ilyen helyekre. Nem csak azért mert kifejezetten jó kikapcsolódás egy kicsit matatni és keresgélni egy nagy adag régi- és szép könyv között, hanem azért is mert tényleg nagyon értékes darabokra lehet bukkanni. Én már jó ideje járom ugye az ilyen jellegű helyeket, de még mindig nem tudtam megunni, kifogyhatatlan forrása ez a szórakozásnak, ráadásul olvasni jó és bár ezt sokan fogják nyugdíjas felfogásnak bélyegezni, de szerintem nagyon is kell is.